Akkor nekem annyi!

Marie nem hétköznapi lány, ahogy az élet sem hétköznapi próbáknak vetette alá. Meg kell birkóznia egy családi tragédiával, amely majdnem tönkreteszi őt magát is. Hogyan tudja túlélni nővére öngyilkosságát? A vele robogó vonat kitartó zakatolása nem monoton zaj a számára, hanem kész szimfónia: gyerekkori és közelmúltbeli emlékeinek előhívója. Míg a szerelvényen ül, és elsuhan mellette a táj, a kerekek kattogásának változó ritmusára bukkannak fel az ablakban vagy épp a fülkében - Marie képzeletében - családtagjai, falujának kissé bolondos lakói és furcsábbnál furcsább alakok az olvasmányaiból, akik valamiképp mind maguk vetettek véget az életüknek, vagy legalábbis azt kutatták, miféle módozatai lehetségesek ennek. Ez a költői road movie traumatikus témát csomagol szelíd humorba, a fájdalmas történéseket a fiatal cseh író gyakran finom iróniába forduló szenvtelenséggel, lenyűgöző, szinte zenei elbeszélői ritmussal ellensúlyozza.